Mert volt ott akkor, én tudom, volt ott egy pillanat
De
Ezernyi színpadon láttam ezernyi színfalat.
Én
Letéptem volna őket, de a karom leragadt,
Most
Itt állnak a gátak és több esély nem maradt.
Egyedül
Nevetek. Sírnék is, de nekem nem lehet,
Csak
Dermedten állok, s belátom tovább így nem mehet.
Neked
Átadom magamból az egész víg-világot:
Írok
Némán, s tollammal festek néhány rím-virágot.
Ilyen
Az életem: kevés mi engem megragad.
Verseket
Küldök, mert az ez mi örökre megmarad...
2003.
